Konferencia a kisebbségekről Budapesten

Kisebbségi kompetenciák. Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után címmel rendeztek tanácskozást december 5-én Budapesten az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szervezésében. A rendezvényen Nagyváradot dr. Fleisz János történész a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke képviselte.

A kompetencia alatt a kisebbségi közösségek sajátos szerveződését, működését, készségeit és ezek változását értették. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójának, Papp Z. Attilának a megnyitója után Bárdi Nándor a budapesti Intézet munkatársa összefoglaló előadásában az utóbbi két évtized legfontosabb társadalomtörténeti folyamatairól beszélt. Külön kitért a kisebbségtörténeti töréspontokra, amelyek után folyamatos revitalizáció következett. Megállapította új kisebbségi szótár is kialakulóban van, de sok az eltérő vélemény. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója arról tartott előadást, hogy az első világháború után meginduló nyelvi folyamatok következménye a magyar nyelv visszaszorulása, a felerősödő államnyelvi hatás, valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása. 

Erre adott nyelvtudományi választ a határtalanítás programja, melynek célja, hogy a magyar nyelvbe a külhoni magyarok által használt nyelvet is beleértsük, vagyis egyetemes magyar nyelvről beszéljünk és ne csak a magyarországi magyar nyelvről. Papp Z. Attila kutató előadásában azt mutatta be, hogyan jelenik meg a „határon túliság" konstrukciója az 1989 utáni szociológiai kutatásokban és hogyan értelmezhetők ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a kisebbségi közösségek szempontjából. 

Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a romániai társadalmi rétegződés rendszerében próbálta elhelyezni az erdélyi magyar közösséget. Véleménye szerint a kisebbségi közösség önmagában elemezhető és kimutatható a többség és kisebbség tekintetében a mindent átható társadalmi asszimetria. A nagy városokban, mint Kolozsvár vagy Nagyvárad, a magyarok lényegesen le vannak maradva a románoktól a jövedelmek és az anyagi javak birtoklása tekintetében. A viták során azt is felvetették, hogy a társadalmi pozíciók asszimetriája jövőben is mélyülni fog és a perspektívák sem azonosak, hiszen az EU-ba való belépés után is természetes maradt, hogy Marosvásárhely lakosságának kb. 50 százalékát kitevő magyaroknak kötelező tudni románul, de az 50 százalék román lakos esetében fel sem vetődik, hogy tudnia kellene magyarul. 

A konferencia első részében a miskolci Ilyés Zoltán előadásban a mai magyarországi nemzetiesítést ismertette a néprajzban, Tátrai Patrik kutató pedig a magyar etnikai földrajz új eredményeit mutatta be. Az utóbbi két évtized magyar kutatási eredményeit összegző sikeres kisebbs;gi konferencia előadásai elérhetők a http://www.mtaki.hu/ címen.

Véget ért a művelődés hete

Péntek délután Mihályfi Mária budapesti festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Tibor Ernő Galériában, mellyel véget ér az idei A művelődés hete- a tanulás ünnepe rendezvénysorozat.

A Tibor Ernő Galéria alkotóközössége nevében Bányai-Szabados Katalin köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet: Váradon az idén 9. alkalommal rendezték meg A művelődés hete- a tanulás ünnepét, közösen Hajdú-Bihar megyei barátaikkal, mely sorozat tulajdonképpen két hetesre bővült, a tárlatnyitó pedig a 14. program. Megjegyezte: ezek keretében nálunk nem helyeznek akkora hangsúlyt a felnőttképzésre, mint Magyarországon, inkább a művelődésre és az ismeretterjesztésre összpontosítanak. Alapelvnek tekintik a bihari és a nemzeti összetartozást, a civil szerveződések fontosságát, melyek nem lenne szabad, hogy a politika uszályába kerüljenek.

Porkoláb Lajos, a debreceni székhelyű Bihari Népfőiskolai Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy az említett mozgalom a nyolcvanas években bontakozott ki az Egyesült Királyságban azzal a céllal, hogy megünnepeljék azt az embert, aki az élethosszig tartó tanulással hozzájárul a társadalom jobbá tételéhez, átalakulásához. Hangsúlyozta: a művelődés és a tanulás négy dolgot feltételez: az informálást, a nem formális, a formális és az autonóm tanulást, utóbbi szintre kellene eljutnunk valamennyiünknek.

Tombola

Mihályfi Mária munkásságát, festményeit Mierluţiu Emília rajtanárnő, a TEG tagja ismertette, méltatta. Többek közt elhangzott: Budapesten született, a hetvenes évek végén fejezte be tanulmányait. Külföldi tanulmányutakon vett részt, díjban részesült 1980-ban, 2003-ban és 2004-ben, több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Meditatív alkat, sajátos látásmódja, felszabadult képzeletvilága és rejtélyes szimbólumrendszere elmélkedésre késztet bennünket is, gondolkodóba ejt arról, hogy mi a szerepünk a világon?

A vernisszázson egy szavalattal közreműködött S. Németh Katalin, a TEG tiszteletbeli tagja, majd tombolanyereményként kisorsolták Mihályfi Mária egyik alkotását. A tárlat november 5-ig tekinthető meg, keddtől szombatig 11-16 óra között.

Ciucur Losonczi Antonius

A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Címkék: nagyvárad, tibor ernő galéria

BINCISZ honlapja: www.gportal.hu/bincisz
Tibor Ernő Galéria honlapja: www.gportal.hu/tiborernogaleria  

A művelődés hete - A tanulás ünnepe 2013. Kerekasztal beszélgetés.

Médiaviszonyokról beszélgettek

A művelődés hete- a tanulás ünnepe rendezvénysorozat keretében A média függetlensége napjainkban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést az Ady Endre Középiskola könyvtártermében.

A kedd esti rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége, a Sapientia Varadiensis Alapítvány és a debreceni székhelyű Megyei Népfőiskolai Egyesület voltak.

 

További képek  >>>

A megjelenteket köszöntő dr. Fleisz János BINCISZ-elnök arra hívta fel a figyelmet: október 12-26. között immár kilencedik alkalommal rendezik meg A művelődés hete- a tanulás ünnepe sorozatot a bihari térségben. Az események a felnőttképzéshez kötődnek ugyan, de művelődés központú jellegűek, céljuk, hogy jobban megismerjük a helységet, ahol élünk, a múltunk és a jelenünk. Most éppen a sajtó a téma, a média felelőssége és viszonyulása a világhoz. Úgy vélték, hogy ezt összekötik a sajtószabadsággal és -függetlenséggel, inkább a gyakorlati tapasztalatokra helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontként a hetven évvel ezelőtt, 1943-ban zajlott balatonszárszói találkozót jelölték meg, ahol Németh László megfogalmazta, hogy nincs külön jobb- és baloldali út, csak egyetlen út van, a magyar.

Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője arról beszélt, hogy a művelődés hete programként először az Egyesült Királyságban jelent meg a ’80-as években, s terjedt el, napjainkban már a világ 130 országában lebonyolítják. A sajtónak is fontos is szerepe van abban, hogy legalább egy évben egy nap erejéig megünnepeljék azokat az embereket, akik életük végéig tanulnak, illetve továbbképzik magukat, s ezáltal hozzájárulnak a maguk fejlődéséhez és a társadalom átalakulásához. Erre azért is nagy szükség van, mert Magyarországon például egy friss adat szerint 750-800 ezer közé tehető a teljesen analfabéták száma, 1 millióan nem végezték az első nyolc általános osztályt és ugyanennyi személynek nincs semmilyen szakmája.

Kerekasztal-beszélgetés

Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész betegsége miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, Függetlenség és felelősség című dolgozatát Fleisz Judit tanárnő olvasta fel. Ebben szó esett hitelességről, ellehetetlenítésről és a sajtónyelv magyarságáról. A tanulmány azzal a pesszimista végkövetkeztetéssel zárult, hogy a média állapota egyáltalán nem megnyugtató.

A mintegy másfél órás kerekasztal-beszélgetés résztvevői váradi médiaszakemberek, újságírók, szerkesztők voltak: Dérer Ferenc, Villányi Zoltán, dr. Fleisz János, Borsi Balázs és Szűcs László, akik olyan kérdéseket próbáltak megválaszolni, mint például mit értünk sajtó- és szólásszabadságon, mennyire hiteles és magyar a mai magyar sajtó, illetve mit jelent politikailag függetlennek lenni? Egyebek mellett szó esett az 1989 előtti és utáni helyzetről, nyelvhelyességről, sajtóhibákról, hatalmi befolyásokról, arról, hogy a laptulajdonosok és a politikusok mennyire akarnak beleszólni az újságok, híranyagok szerkesztésébe, az értékpreferencia azonos-e a szervilizmussal, létezik-e egyáltalán függetlenség vagy csak szakmaiság és tisztesség kellene legyen.

Ciucur Losonczi Antonius

Forrás: www.erdon.ro   

A ERDON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Címkék: média, nagyvárad

Nagyváradiak előadása Tépén

2013. október 14-én a Hajdú-Bihar megyei Tépe adott otthont a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a debreceni Megyei Főiskola Egyesület főszervezésében létrejött Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe következő rendezvényének.

Mons.Fodor József, Dr. Fleisz János, Balogh András és Porkoláb Lajos

A tépei községházán a megjelenteket Balogh András polgármester köszöntötte kifejezve, hogy szükséges kisebb településeken is megismerkedni a múlttal, örömmel veszi, hogy Nagyvárad két elismert személyisége tiszteli meg közösségüket, és hogy méltó hely erre Tépe ahol préposti kastély van, de a több évtizedes elszakítottság miatt keveset tudnak róla.

Az első előadást dr. habil. Fleisz János történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja tartotta Nagyvárad szerepe Biharban címmel.

Rövid bevezetőjében mint a rendezvénysorozat egyik főszervezője üdvözölte a jelenlévőket és miután megköszönte a meghívást elmondta, örvendetes hogy a rendezvénysorozat új helyszínnel bővült. Előadásában először kitért Bihar megye, illetve Biharország területének változásaira, kezdve középkorból az 1876-os közigazgatási változáson át, amikor Debrecen és térsége kivált Bihar megyéből, egészen napjainkig. Aláhúzta, hogy Nagyvárad végig ellátta e nagy területen a központi szerepet, kivéve néhány nehéz időszakot, mint például a török hódoltság ideje. A végkövetkeztetés az volt, hogy a mai európai politikai helyzetben kedvező esetben ismét egymásra találhatnak az egykor összetartozó térségek, területek és Nagyvárad ismét egy nagyobb terület központjává válhat.

Mons. Fodor József római katolikus Általános helynök a nagyváradi Káptalan történetéről és gazdálkodásáról tartott érdekes és dokumentumokkal alátámasztott előadást.

Az előadás számos adatot, érdekességet és anekdotát tárt a hallgatóság elé a nagyváradi Káptalan egykori életéből, a Tépéhez való kapcsolatról. Számos egyházi berkekben ismert fogalom megmagyarázása után, megállapította, hogy a Tépén lévő préposti kastély tulajdonképpen a térség gazdaságának az irányítását, az egyházi adók begyűjtését szolgálta, maga a Nagyprépost csak ritkán tartózkodott itt. Elhangzott, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség figyelemmel kíséri az egykor hozzátartozó területek helyzetének alakulását, de a jelenlegi egyházi közigazgatás már más központokat jelölt ki számukra.   

Az előadások után eszmecserére került sor a térség összetartozásáról, illetve a kapcsolatok továbbfolytatásának lehetőségeiről és tervek is megfogalmazódtak a jövőbeni együttműködésre.

Képek >>>

A művelődés hete - A tanulás ünnepe Nagyváradon 2013

2013. október 15.

BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

(BINCISZ)

SAPIENTIA VARADIENSIS ALAPÍTVÁNY- NAGYVÁRAD

Tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját, Barátait és Ismerőseit

A Művelődés hete - A tanulás ünnepe Nagyváradon rendezvényre

2013. október 15. (kedd), 18 óra 

A média függetlensége napjainkban című kerekasztal beszélgetés

Közreműködnek:
Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész
Borsi Balázs főszerkesztő, Reggeli Újság
Dérer Ferenc főszerkesztő h., Bihari Napló
Szűcs László főszerkesztő, Várad folyóirat
Villányi Zoltán TV-s szerkesztő, riporter
Dr. Fleisz János történész

Moderátor: Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke

Program >>> https://docs.google.com/file/d/1Tegs9fauKduho3oTvVnxWDzoWu-h47ND7fOZEASravY6fvlEPaddrGIhzs6z/edit?usp=sharing&pli=1

Nagyvárad tudós püspökei, jeles személyiségei - Emlékülés

Szervezők:

Nagyváradi Romai Katolikus Püspökség 

Nagyváradi Sapientia Varadiensis Alapítvány 

Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ)

Október 12-én, szombaton 15. alkalommal kerül megrendezésre a Nagyvárad tudós püspökei, jeles személyiségei címet viselő konferencia, mellyel a szervezők Vurum József váradi püspöknek és Rogériusz váradi kanonoknak kívánnak emléket állítani. 

A rendezvény keretében a jelenlévők 10 órakor az elhunyt főpapokért imádkoznak a székesegyház kriptájában, majd előadásokat hallgathatnak meg a püspöki palota dísztermében.

Ebből az alkalomból Nagyváradra érkezik Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, illetve dr. Szovák Kornél egyetemi docens és dr. Pálmány Béla, a magyar Országgyűlés Irattárának és Levéltárának nyugalmazott vezetője Budapestről.

Előadást tart továbbá dr. Fleisz János egyetemi tanár és Fodor József általános helynök.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.